1971-ben, az alapítás 100. évében a BUDAPESTI VIII. KERÜLETI VÖRÖSMARTY MIHÁLY GIMNÁZIUM-ban 43 fős tantestület, 4 évfolyamon, 23 tanulócsoportban 869 tanulót (57 % leányt) tanított. Az iskolában általános, kémia-fizika, rajz és nyelvi (orosz, német, spanyol) tagozatos osztályokban folyt a tanítás.
A tantárgyak: magyar irodalom, magyar nyelv, idegen nyelvek (orosz, német, angol, spanyol, olasz, latin), történelem, földrajz, matematika, biológia, kémia, fizika, rajz, művészettörténet, pszichológia, testnevelés, ének-zene, politechnika.
Az oktatást segítette a kb. 10.000 kötetes könyvtár, a kémia-, biológia-, fizikaszertár. Az oktatás kiegészítéseként irodalmi szakkör, irodalmi színpad, filmklub, énekkar, képzőművészeti szakkör és sportkör működött. Ebben az évben adták át az idegen-nyelv oktatást elősegítő, korszerűnek mondható nyelvi stúdiót.
Az alapításra emlékező centenáriumi ünnepségsorozat október 27-től december 4-ig tartott. Ének-zenei vetélkedő, szavalóverseny, képzőművészeti kiállítás, az iskola 100 éves pedagógiai tevékenységére emlékező ünnepi tantestületi ülés, a centenáriumi album aláírása, az iskolai Vörösmarty-szobor, a Kerepesi temetői Vörösmarty-sír, a nyéki Vörösmarty szülő-ház megkoszorúzása, az iskola öregdiákjainak baráti találkozója, az iskolai „fordított nap” követte egymást. Bemutató előadást tartottak fizikából, kémiából, idegen nyelvből, valamint értékelték a történelem, az irodalom, a matematika, a fizika és a kémia iskolai tanításának tapasztalatait, új módszereit. Bemutatták az érdeklődőknek az iskolaépületet és a könyvtárat. A Vörösmarty-est, irodalmi műsor, a költő-író műveiből állt össze. A fő ünnepélyre november 29-én a Corvin-filmszínházban került sor. A Himnusszal kezdődött, az igazgató ünnepi beszédével, kitüntetések, oklevelek, jutalmak átadásával, irodalmi, művészeti műsorral folytatódott és a Szózattal zárult a megemlékezés. Az ünnepségsorozat december 4-én az iskolaépületben tartott Vörös-marty-bállal fejeződött be.
Ebben az időszakban az iskolának nincs zászlaja. Az iskola címere: pajzs-alakú, vörös-kék mezőben stilizált VMG betűk láthatók
Az évforduló alkalmából kiadták: A BUDAPESTI VIII. KERÜLETI VÖRÖSMARTY MIHÁLY GIMNÁZIUM ÉVKÖNYVE AZ 1970/71 TANÉVRŐL – 100 ÉV. c. összeállítást.
Kihirdették az ifjúságról szóló 1971. évi IV. törvényt, amely az oktatás hatékonyságának növelését, illetve az iskolai fegyelem javítását, a szociális segélyezés problémáinak megoldását, továbbá a kultúra és sport szélesebb körű elterjesztését kívánta elősegíteni. Ez a törvény írta elő, hogy háromévenként ifjúsági illetve diákparlamenteket kell tartani.
A specializáció irányába tett újabb lépésként az 1970-es évek végén bevezették a fakultációt, azaz a diák érdeklődésének megfelelő többlet-órák rendszerét. Ezzel lényegében az 1945 előtti szakosodáshoz tértek vissza. A különbség az volt, hogy akkor intézmények között, most pedig egy intézményen belül érvényesült a szakosodás.
Az 1950–51-ben létrehozott technikumok, amelyek érettségivel rendelkező közép-szintű gazdasági vezetőket képeztek, ugyancsak nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Ezek helyett és részben ezekre alapozva hozták létre a szakközépiskolákat, amelyek a technikumoktól eltérően nem középszintű gazdasági vezetőket, hanem a gimnáziumi szintet megközelítő műveltséggel rendelkező szakmunkásokat képeztek. Bár nem adott automatikusan szakmunkás-bizonyítványt, biztosította a lehetőséget annak megszerzésére. A gimnáziumok és a szakközépiskolák közötti különbség részben a közismereti tárgyak oktatására fordított óraszámban, részben maguknak a közismereti tárgyaknak a meglétében vagy hiányában mutatkozott meg. Az 5+1-es forma felszámolása után a gimnáziumok közismereti tárgyainak óraszáma fokozatosan nőtt, s közel duplája volt a szakközép-iskolainak. További különbség, hogy a szakközépiskolákban második idegen nyelvet nem, orosz nyelvet, magyart és történelmet is csak alacsonyabb óraszámban tanítottak. Hiányzott az ének-zene és a művészettörténeti oktatás is. A matematikára viszont több idő jutott, mint a gimnáziumokban. A középiskola e két típusa közötti különbség ennyiben a régi gimnáziumok és reáliskolák közötti munkamegosztásra emlékeztetett. A Vörösmarty gimnáziumi típusa ekkorra azonban megszilárdult, nem merült fel a reáliskolai múlt-hoz közelebb álló szakközépiskolai típusra való áttérés.
1973 szeptemberétől új gimnáziumi Házirendlépett életbe a tanulók számára.
A hetvenes évek közepétől kezdve – a téli szünetet megelőző héten -Vörösmarty Napok rendezvénysorozat kezdődött. Ennek keretében szavalóversenyt, matematikai versenyt, komplex-humán csoport-vetélkedőt, idegen-nyelvi társalgási teadélutánt, több tréfás vetélkedőt rendeztek, sor került diákigazgató választásra, ő 3 napra átvette a „hatalmat”, végül bál zárta a Vörösmarty Napokat.
1977-től 1979-ig Fehér Márta volt az igazgató, aki a józsefvárosi Kálvária téri Zrínyi Ilona leánygimnáziummal érkezett a koedukációs iskola-egyesítés jegyében. A leánygimnázium épületére a felsőoktatás tartott igényt.
1977-ben felépült az iskola hátsó udvarán az új tornacsarnok.
Az 1978-ban megtartott Diákparlamenten felvetett javaslatok a Vörösmarty-napok megtartásával, a könyvtár nyitvatartási idejével, külföldi ország-ismereti vetélkedők megszervezésével, az iskolai étkeztetési körülmények javításával, iskolatej biztosításával, sportrendezvények szervezésével, a ballagás körülményeinek jobbításával, a csoportos színházlátogatások támogatásával, végül, de nem utolsósorban a munkafegyelem meg-szilárdításával voltak kapcsolatosak.
Az 1978/79-es tanévben 51 fős tanári kar (61% nő) 24 osztályban 723 tanulót oktatott – nevelt.
Az oktatott tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, történelem, orosz nyelv, angol nyelv, német nyelv, francia nyelv, spanyol nyelv, latin nyelv, földrajz, matematika, fizika, kémia, biológia, világnézetünk alapjai, rajz és műalkotások elemzése, testnevelés, ének-zene, gyakorlati foglalkozás (szabás-varrás, autószerelés, műszaki rajz).
A két iskola összevonása, a beolvadás meglehetősen feszült két éve után az igazgatót nyugdíjazták.
1979-cel zárult egy olyan időszak, amelyben az iskolának 33 év alatt 12 igazgatója volt.
1979-ben, még kinevezéssel, Fenyvesi Balázsné vette át az igazgatást, aki történelem szakos tanári képesítéssel, a kőbányai X. kerületi Tanács Oktatási osztályáról érkezett.
A ‘80-as években országszerte elindult iskolakísérletekkel egyidejűleg a Vörösmarty Gimnázium is kereste sajátos lehetőségeit. Ennek következményeként az évfolyamonkénti öt tanulócsoportból két speciális osztályt hozott létre.
1979/80-tól működik a drámatagozat, 1982/83-tól az élsportolói osztály.
Tanterve szerint mindkettő általános gimnáziumi osztály, a drámatagozaton kiegészítve drámaelméleti és kreatív színházi gyakorlat tárgyakkal. A tagozat a humán tárgyakkal együttműködve fejleszti a tanulók esztétikai fogékonyságát, általános kreativitását, kommunikációs képességeit. Az elmúlt közel két évtized sok országos és nemzetközi elismerést, sikert hozott diáknak, tanárnak és intézménynek egyaránt. Diákszínjátszó fesztiválok arany, ezüst, bronz minősítései, olasz, francia és angol nyelvű színjátszó-győzelmek jelzik ezt, illetve az Amerikai Egyesült Államokban rendezett Értelem Odüsszeája elnevezésű kreatív világversenyen elért első, második, ill. negyedik helyezés.
Az élsportolói osztályt a speciális megjelölés nem tanterve, hanem pedagógiai gyakorlata alapján illeti meg: az iskolai és sport elfoglaltságot egyeztető módszereivel, a felzárkóztató egyéni foglalkozásokkal segíti az iskola a diákokat a sikeres sport és tanulmányi fejlődésben. Jól bevált forma a sportban már sikereket elért tanulók eredményes gimnáziumi tanulásához, továbbtanulásuk elősegítéséhez az 1986-tól kiadott kitüntetés létrehozása. A Magyar Népköztársaság,majd később A Magyar Köztár-saság jó tanulója, jó sportolója kitüntetést szinte minden évben megkapta egy-két tanulónk.
Az 1981 decemberében tartott Diákparlamenten az igazgatói beszámoló 3 évre visszatekintve számot adott a tanítás eredményességéről, a továbbtanulás, a felsőoktatásba való bejutás lehetőségéről (103 érettségizettből 67 jelentkező, 23 felvett), az iskolai fegyelem javulásáról, a diákönképzés módjairól (énekkar, kerámia-szakkör, sportkör, színjátszó-csoport, fotókör, sakk-szakkör működtetése), iskolarádióról, diák-szociális kérdésekről (ebédelési lehetőség, ösztöndíj, segély) és a diákfórumok iskolai működtetéséről.
1982-ben országosan bevezették az 5 napos munkahetet, ezzel együtt az 5 napos iskolai hetet is.
Az 1984 novemberében megtartott Diákparlament napirendjén az igazgatói beszámoló és a beszámolóval kapcsolatos kérdések-válaszok szerepeltek. Az érintett témák: folyósó-ügyelet fenntartása, a fűtés javítása, iskolarádió működtetése, a büfé választékának jobbítása, az ebédeltetés hibái, a fakultációs oktatás kiterjesztése, a sporttevékenység szélesítése, a dohányzás lehetőségének megszüntetése, az audiovizuális tan-eszközök megjavítása.
1985-től pályázat útján kaphattak kinevezést az igazgatók. Fenyvesi Balázsné pályázata alapján további 5 évre kapott megbízást.
1987-ben változtatásokkal új Házirend szabályozta az iskolai életet.
1987 novemberében a Diákparlamenten az igazgatói beszámoló a nevelő-oktató munka tárgyi és személyi feltételeinek rosszabbodásáról, az iskolaépület állagának romlásáról, a zsúfoltságról, a szűkös költségvetési keretről, másrészről egyes audiovizuális eszközök beszerzéséről, számítógép kabinet kialakításáról, a könyvtár állományának kismértékű bővítéséről tett említést. Az iskola tanulóinak egyharmada volt KISZ-tag.
Az előző évben 152 fő érettségizett, 62 fő felsőfokú oktatásra felvételizett, 41 fő ugyan megfelelt, de csak 16 főt vettek fel.
Vörösmarty-napok, iskolai vetélkedők megtartása, énekkar, színjátszó csoportok, sportkör működése, csoportos opera-, hangverseny- és szín-házlátogatás, szalagavató-bál, továbbá nyári szak-, illetve építőtábor jellemezte az iskolai életet.
Ebben az időszakban is csak 150 fő (23 %) ebédeltetésére volt lehetőség.
1988 áprilisában iskolaközi kölcsönös kapcsolattartás részeként Bajor-ország Neumarkt városának Willibald Gluck gimnáziuma fogadta a VMG 34 diákját és 2 tanárát nyelvgyakorlási céllal, amiről a helyi újság, a Neumarkter Tagblatt is hírt adott.
1989. október 23-tól Magyarország államformája: köztársaság.
Az 1989-ben kezdődött rendszerváltoztatás a népi demokratikus államforma megszűnését, a szocialista rendszer felbomlását, az állami tulajdon lebontását, a polgári demokratikus intézményrendszer, valamint a tőkés gazdasági rendszer visszaállítását, kialakítását is jelentette.
Ebben az évben megszűnt az Magyar Szocialista Munkáspárt
(MSZMP) és a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) iskolai szervezete is.
Az oktatás területén is elkezdődtek a változások. Az állami fenntartású iskolák mellett és helyett az önkormányzati, az egyházi és a magániskolák is létjogosultságot kaptak. Az orosz nyelv kötelező oktatásának el-törlése s a nyugati nyelvek tanításának terjedése mellett ennek legfontosabb jele a 8+4-es iskolaszerkezet kizárólagosságának megszüntetése volt. A művelődési és közoktatási tárca kezdeményezésére lehetővé vált a 8 és 6 osztályos gimnáziumok szervezése. Így az 1990-es évek végére egy olyan vegyes iskolaszerkezet alakult ki, amelynek meghatározó elemei alsó- és középfokon továbbra is a 8 osztályos általános és a 4 osztályos középiskolák maradtak, ám mellettük nagy számban alakultak 6 és 8 osztályos gimnáziumok. A közoktatásban végbemenő legfontosabb tartalmi változás a korábban kötelezően előírt marxista szemlélet kiiktatása volt. Rövidesen alternatív tankönyvek jelentek meg, amelyek a múlt pluralista értelmezését tették lehetővé.
1990-től Szebehleczky Judit, – az iskolában 1979-től tanító, egyben igazgatóhelyettesi teendőket is ellátó, történelem-latin-görög szakos tanárnő – kap megbízást az iskolavezetésre.
1991. december 13-án az iskola 120 év előtti alapítására emlékező gálaműsorra került sor a Nemzeti Színházban (Hevesi Sándor tér). Az ünnepélyen megjelentek: volt igazgatók, tanárok; résztvevők, szereplők voltak a régi tanítványok – neves előadóművészek, színészek, koreográfusok, sportolók,– az ünnepi beszédet az igazgató, Szebehleczky Judit mondta.
Az évforduló kapcsán megjelent a VMG évkönyve az 1991/92-es tanévről,benne iskolatörténeti részletek, kisebb tanulmányok, beszámolók, a tanári kar és a diákok névsora, tanulmányi eredményei.
Időközben visszaadták az iskola utcájának korábbi nevét, így az ismét Horánszky utca lett.
Az állami ünnepek: augusztus 20. - Szt. István napja, az államalapítás ünnepe, március 15. – az 1848-as forradalom és szabadságharc ünnepe, október 23. - az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepe.
Az iskolaszerkezet átalakulási folyamatába a Vörösmarty Mihály Gimnázium is bekapcsolódott. A négy évfolyamos képzést megtartva az 1993/94. tanévtől felmenő rendszerben egy osztályban bevezette a 8 év-folyamos képzést is. 1994-től azonban Oktatási Minisztérium a 6 évfolyamos alapiskolai és 6 évfolyamos középiskolai szerkezetet részesítette előnyben, így iskolánk is váltott.
Öt 8 évfolyamos osztály beiskolázását követően az első hat évfolyamú osztályok az 1998/99. tanévben kezdték meg tanulmányaikat. Így az 1990-es évek végére vegyes iskolaszerkezet alakult ki a Vörösmarty Gimnáziumban, egyidejűleg 8, 6 és 4 évfolyamos osztályokkal. Az 1993/94-es tanévben megkezdett nyolc évfolyamos képzés kifutó rendszerben
2004/2005-ig tovább működött, az első nyolc évfolyamos osztály érettségijére 2001-ben került sor.
1991-ben Szebehleczky Judit kezdeményezésére, a tantestület, a szülői választmány és a gimnáziumi diákönkormányzat részvételével az iskola létrehozta a Vörösmarty Alapítvány-t, hogy elősegítse az oktató-nevelő munka személyi és tárgyi feltételeinek korszerűsítését, a hátrányos helyzetű, de megfelelő tanulmányi eredményű tanulók támogatását, a ki-emelkedő tanulmányi és közösségi munkát végző tanulók jutalmazását, a diák és tanári szakmai tanulmányutak támogatását. Az Alapítvány fő támogatói a szülők, volt tanítványok, szponzorok lettek. Az Alapítvány kuratóriumának tagjai: az iskola igazgatója (elnök), a diákmozgalmat segítő tanár, a Szülői Munkaközösség elnöke, a iskolai Diákbizottság vezetője és tanulmányi felelőse. Az Alapítvány éves, átlagos bevétele (és ennek megfelelően kiadása) kereken másfél millió forint.
Az 1991. év eseményeinek sorába az iskola néhány szaktantermének névadó ünnepsége is beletartozott. Horváth Cyrill nevét a könyvtár, Felsmann József nevét az idegen nyelvi szaktanterem, Bibó István nevét a történelem szaktanterem, Gulácsy Lajos nevét a rajzterem, Egressy Béni nevét az ének szaktanterem, Toborffy Zoltán nevét a kémia előadóterem kapta.
1992-ben helyezték el a második emléktáblát az aulában, amely a 2. világháborúban elesett, illetve az 1945 után üldözést szenvedett diáktársak emlékére készült.
Megújított tartalmú Házirend lépett életbe e tanévben.
Az iskola új címere: vágott pajzs vörös mezőben, kék pólyával – egy-más alatti elhelyezésben: nyitott könyv lúdtollal, a VMG betűszó, majd az alapítás éve, 1871.
1993-ban új közoktatási törvény lépett hatályba.
A gimnáziumban 1994-ben jött létre - az 1993-ban megalkotott köz-oktatási törvény alapján – az ISKOLASZÉK, az iskolai oktató-nevelő munkát elősegítő, a nevelőtestület, a szülők, a tanulók és az iskola-fenntartó képviselőiből álló testület. Feladata az iskolai nevelő és oktató munka segítése, az iskola fenntartásában és működtetésében érdekelt szervezetek együttműködésének előmozdítása. Az elnök (Szülői Munka-közösség képviselője) és a titkár (a gimnázium igazgatója) előkészítő munkája alapján a testület üléseinek napirendjén az iskolai munkatervek, a munkáról szóló beszámolók, a költségvetés, a vezetőválasztással kapcsolatos kérdések, az iskolai felvétel eseményei továbbá az évfordulós ünnepségek megszervezése szerepeltek.
1995-ben Kerner Istvánné Gállos Erzsébet, a gimnáziumban 1969 óta tanító matematika-fizika-technika szakos tanár kapott megbízást pályázata elfogadása után az iskola vezetésére, az igazgatói teendők ellátására. A rendszerváltoztatás, az átállás, jelentős változások időszakában a kiegyensúlyozottságra törekvés a meghatározó, vezérlő elv.
1995-tól minden iskola számára előírták saját pedagógiai program és ennek részeként helyi tantervkészítését. A pedagógiai program hosszútávra szóló, a nevelő–oktató munka egészét átfogó stratégiai szakmai program. Mint dokumentum az iskolákban folyó képzés egészére vonatkozik. Meghatározza a nevelés, a tanítás–tanulás folyamatának pedagógiai elveit, tanterveit, gyakorlatát, működésének feltételeit. Korábban ezt a keretet a központi Tanterv és utasításszabályozta. Az új törvény szerint ennek helyébe lépett: a nemzeti alaptanterv (amely az iskolai pedagógiai program elvi alapja), a kerettanterv (nem szabályozóként, hanem mintatantervül,kínálatként szolgál az iskolák számára a helyi tanterv kiválasztásához/megalkotásához, megfelelő tankönyvcsaládokkal) és a helyi tanterv.
Az 1995-ben kiadott és 1998. szeptember 1-jétől hatályos Nemzeti Alaptanterv (NAT) a hagyományos tantárgyi struktúrát részben megszüntetve olyan „új műveltségi területeket” (ember és társadalom, ember és természet stb.) vezetett be, amelyek több régi tantárgy integrált oktatását célozták. Nem határozta meg a kötelező tantárgyakat, óraszámokat, az egyes évfolyamok követelményeit, hanem műveltségi területeket jelölt meg és az életkori sajátosságokhoz igazodó szakaszok (4., 6., 8. és 10. évfolyam) követelményeit adta meg. A műveltségi területek pontos tartalmát és óraszámát ugyanakkor nem írta elő, hanem az egyes iskolák szaktanári munkaközösségeire bízta a helyi tantervek és mikrotervek (tanmenetek) elkészítését. Az első pedagógiai programot 1997-ben kel-lett megalkotni.
Megalakult – a közoktatási törvényben foglaltak alapján – a VMG Diákönkormányzata (DÖK) is, amelynek a gimnázium minden tanulója tagja lehet. Célja: a diákélet fellendítése, a diák-megmozdulások lehetőségének megteremtése, támogatása, a diákjogok szervezett védelme, az esetleges problémák gyűjtése, rendszerezése, feldolgozása. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak szerint osztálybizottságok (5 fő), osztálygyűlések, iskolai diákönkormányzat, iskolai diákbizottság (IDB) és végül a diákközgyűlés/iskolagyűlés a szervezet hierarchiája. A Közgyűlésnek állandó napirendi pontjai: az IDB titkár beszámolója, az iskola igazgatójának beszámolója és az IDB megválasztása. A DÖK feladatai (a Házi-rendben foglaltakra is tekintettel), többek között: éves program összeállítása, a mindennapi élet szervezése (pályázatok, versenyek, közös munkák), diákhagyományok őrzése, kapcsolattartás az iskolai szervezetekkel, érdekképviselet, információ-áramoltatás. A Diákönkormányzatnak döntési, véleményezési és javaslattevő jogai vannak.